Mindenki hallott már a középkorról, de a legtöbbünknek meglehetősen felületesek az ismeretei. Érdemes azonban egy kicsit mélyebbre ásni, hiszen ezzel olyan színes részletekre deríthetünk fényt, melyek láttán legszívesebben azonnal beugranánk egy időgépbe, hogy visszautazzunk és magunk fedezzük fel ezt a különleges világot.
Amíg azonban az időgép csak álom, a Liked.hu-nál folyamatosan gyűjtjük a történelemmel kapcsolatos érdekes tényeket és statisztikákat, csak úgy, mint ahogy azt a mai gyűjteményünkben is tettük.
11 Az állatokat bűncselekményekkel vádolták
A napok könyve: a népi régiségek sokfélesége / Wikimedia Commons
Európában a 13. és a 18. század között vádat lehetett emelni az állatok ellen. Leggyakrabban disznók ellen emeltek, mivel ezek az állatok gyakran ártottak az embereknek, de néha az egereket is elítélték, mert megették például a termést, vagy olyan rovarokat, amelyek kárt tettek a szőlőben.
A vádlottaknak biztosítottak olyan ügyvédeket, akik érveket tudtak felhozni védenceik védelmében: például a 16. században Bartholomew Chesseney ügyvéd pert nyert az árpakészletet tönkretevő patkányok ellen, mondván, hogy az ügyfelei nem jelenhetnek meg a bíróságon, mert féltek a falusi macskáktól.
10 A ruhákat a WC mellett tárolták
Dave Dunford / Wikimedia Commons
A “gardrób” szó a francia garde de robes szóból származik, ami azt jelenti, hogy “a ruha védelmezője”. Egy középkori kastélyban a ruhatartót egyszerűen a vécékben vagy azok közvetlen közelében tárolták, mivel úgy tartották, hogy az ammónia szag megvédi a ruhákat a molyoktól és bolháktól.
9 A villát az “ördög eszközének”
A közönséges villákatt egykor erkölcstelennek és nem eléggé higiénikusnak tartották. A 10. században már a Közel-Keleten és a Bizánci Birodalomban is használtak a villákat, de amikor 1004-ben Maria Argyropulina bizánci császár unokahúga kétágú aranyvillákat hozott Olaszországba, a velencei dózsék hozzá voltak szokva a kézzel evéshez, és teljesen ledöbbentek. A villát az “ördög eszközének” nyilvánították, és további 400 évig nem használták Európában. A 15. századi kandírozott gyümölcsök őrülete azonban mindent megváltoztatott, mert kényelmetlen volt kézzel enni, a villa pedig végre a jó modor jelképévé vált.
8 A középkor lakói a “kétfázisú alvást” alkalmazták
Alvó gyerekek / Vaszilij Perov / Wikimedia Commons
A középkori európaiak az éjszakai alvást „első” és „második” részre osztották: amikor besötétedett, lefeküdtek, majd 2-3 órára felkeltek, hogy intézzék a dolgukat, utána ismét visszafeküdtek reggelig. Ez a szokás csak az ipari forradalom kitörésével, a 19. század elején szűnt meg.
7 A nők merész ruhát viseltek, amit „pokolkapunak” becéztek
Wikimedia Commons
A XIV. században divatba jött az akkori legmerészebb viselet – a női kabát. Ezek olyan ujjatlan ruhák voltak, melyek oldalán a hónaljtól a combig nagy kivágások voltak, amin keresztül látható volt az alsó ruha. Az emberek körében elterjedté vált az oldalsó kivágásokat “pokolkapunak” nevezni, mivel ez a kabát akkoriban nem megszokott figyelmet fordított a női testre.
6 Divat volt a hosszú orrú cipő
The Age of Chivalry, National Geographic Society, 1969 / Wikimedia Commons , ©
Marieke Kuijjer / Wikimedia Commons , ©
CC BY-SA 2.0
A 14. és 15. században a poulene vagy crakow népszerűvé vált az európaiak, különösen a férfiak körében. Ezek olyan bőr- vagy bársonycipők voltak, melyeknek olyan hosszú orruk volt, hogy néha a lábszárhoz kellett kötni, hogy járni tudjanak. A poulene belsejét mohával vagy egyéb töltőanyaggal tömték ki, hogy megtartsák alakjukat, az orr mérete pedig egyértelműen demonstrálta a tulajdonosának társadalmi státuszát. A nemesség végül akkora versenybe kezdett a poulene méretét illetően, hogy a cipő orrának hosszát végül törvényben kellett korlátozni.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
5 Mosópor helyett folyékony emberi ürüléket használtak
Mivel mostak a középkori emberek, ha akkoriban még nem találták fel a mosóport? Vizeletet használtak mosószerként. És egyébként igen, a benne lévő ammónia valóban eltávolította a szennyeződéseket, a zsírt és tisztábbá tette a ruhadarabokat.
4 Az emberek különös leírásokat és illusztrációkat tartalmazó könyvekből merítették az állatokkal kapcsolatos ismereteiket
Gobelin vagy falakasztó töredéke / The Cloisters Collection / The Metropolitan Museum of Art
Az illusztrált bestiáriumokban, versekben és prózákban különféle állatokat írtak le és mutattak be, főleg moralizáló céllal, mivel maguk a lények a jót vagy a rosszat szimbolizálták. A hidrák, a sárkányok és a szirénák mellett még bizarrabb lények is voltak a bestiáriumokban: például a bonacon – olyan szarvas lény, ami úgy nézett ki, mint egy bika, és égő trágyával dobálta az ellenséget, vagy a caladrius madár, amely megjósolta a betegségek kimenetelét. Ráadásul az a legenda járta, hogy ha az ember az arcába nézett ennek a madárnak, akkor felgyógyult a betegségből.
3 A futball illegális volt
A középkori Európában nem azt a focit játszották, mint amit mi megszoktunk: kaotikusak voltak a szabályok, nem volt korlátozva a játékosok száma, a labda pedig egy felfújt disznóhólyag volt, ráadásul egyáltalán nem voltak játékvezetők. Ennek a játéknak érdekes módon ugyanúgy rengeteg rajongója volt, mint a modern futballnak, és akkora volt a felhajtás és a sikoltozás, hogy végül be kellett tiltani. Ezzel szemben azonban az íjászat például mindenkinek kötelező volt!
2 A fűszerek igazi luxustermékek voltak
A fűszerek a magas költségük miatt kevesek számára volt elérhető. Különösen drága volt a sáfrány, a fahéj, a kömény, a szerecsendió és a szegfűszeg. A fekete borsot pedig az aranyrudakkal egyenértékűnek tartották.
1 Voltak robotok a középkorban!
Daderot/Wikimedia Commons
A középkorban a csodamesterek óraszerkezetű mechanikus figurákat terveztek, amelyeket automatáknak neveztek. Ezek az éneklő madarak vagy oroszlánok képesek voltak ordítani és mozgatni a farkukat. Az 1560-as években készült az egyik legkülönlegsebb automata, ami egy imádkozó szerzetest szimbolizált. A mai napig fennmaradt, és még mindig működik: mozog a padlón, „mozgatja” a kezét, és imára nyitja a száját.
A fennmaradt jegyzetek ezt a különleges “robot szerkezetet” Juanelo Turrianonak tulajdonítják, aki II. Fülöp spanyol parancsára hozta létre az örökmozgó szerzetest.
Téged érdekel a középkor?
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK