Segítünk megválaszolni 6 izgalmas “Miért?” kérdést, ami legalább egyszer biztos, hogy a te fejedben is megfordult

A sebesség meghatározásához az ókori matrózok egy speciális farönköt használtak, ami egy kötélre volt erősítve. A kötélen 14,4 méterenként csomók voltak egymáson, a sebesség meghatározásához pedig a matrózok vízbe dobták ezt a rönköt, majd megszámolták, hogy fél perc alatt hány csomó fut át az ujjaik között.

Ma egy csomó az egy tengeri mérföldnek felel meg, egy tengeri mérföld pedig 1852 méter – valamivel több, mint egy szárazföldi mérföld. Ha tehát egy hajó 15 csomós sebességgel megy, az azt jelenti, hogy 28km/órás sebességgel közlekedik.

A tudósok azt feltételezik, hogy a földkéreg és az óceánok kialakulása során klór-, fluor-, és brómvegyületeket tartalmazó savas vulkáni gőzök szabadultak fel a Föld köpenyéből a vízgőzzel együtt. A Föld első tengerei tehát feltehetően savasak voltak, amik aztán elpusztították a földkéreg újonnan képződött bazaltjait, gránitjait és más kristályos kőzeteit, valamint a bennük található lúgos elemeket – nátriumot, magnéziumot, káliumot, kalciumot és egyéb anyagokat. Ennek köszönhetően egy kémiai reakció zajlott le, mely során a savas és lúgos anyagok semlegesítették egymást.

A tengerek idővel egyre kevésbé voltak savasak, azonban a szárazföldi kőzetekből történő só felszabadítása még egy jó ideig nem csökkent, melynek köszönhetően az óceánok vize egy bizonyos szintig lúgosodott, míg végül körülbelül 500 millió évvel ezelőtt stabilizálódott benne a sóösszetétel. Természetesen ez csak egy lehetséges magyarázat a sok közül, a tudósok ugyanis még ma sem tudják 100%-ig biztosan megállapítani, hogy miért sós a tengerek és az óceánok vize.

A repülésbiztonsági szabályok szerint a repülőgépek ablakain található árnyékolóknak le- és felszálláskor nyitott állapotban kell lenniük. Erre azért van szükség, mivel az egész repülőút során ezek a szakaszok a legveszélyesebbek, ezért fokozott figyelmet igényelnek.

A légiutas-kísérők és akár maguk az utasok is jobban láthatják ilyenkor, hogy mi történik a gépen kívül, például a gép szárnyánál és motorjánál, egy esetleges meghibásodás esetén pedig gyorsan tudnak szólni a pilótáknak, akik elhelyezkedésükből adódóan nem tudják, hogy mi történik a gép törzsénél és szárnyainál. A repülőgépek ablakait egyébként úgy tervezték, hogy az akár 4 tonnás terhelést is kibírják, míg az előttük található műanyag plexi csak egy dekorációs elem, és annak állapota vagy esetleges sérülése nem befolyásolja a gép működését.