Rovátkák, számok és lyukak: 12 titok, amit nem tudtál a mérőszalagokról

Látszólag teljesen haszontalanok, pedig jó okkal készültek. Sok olyan helyzet adódik például, amikor egyedül kell lemérnünk olyan nagy távolságokat, ahol sehová sem tudjuk beakasztani a mérőszalag végét. Az ilyen helyzetekre találták ki ezt a lyukat, melybe egy apró szegélyszöget, kárpitszöget vagy gombostűt beleszúrva megtartja magát a szalag, amíg mi kihúzzuk, és lemérjük a kívánt távolságot.

Hasonló elv mentén egyébként tökéletes kört is rajzolhatunk a beszúrt szög köré úgy, hogy a kívánt távolsághoz helyezve a ceruzát egyszerűen körbeforgatjuk a szög körül.

Ezekre azért van szükség, ha semmi sincs kéznél, amivel esetleg megjelölhetnénk a kívánt méretet. Ilyenkor a puszta erőnk marad csak, a rovátkák segítségével ugyanis jól látható jelet karcolhatunk a kimért felületre.

Ez azért van kialakítva, hogy mérés közben a szalag végét könnyedén bele tudjuk akasztani a szög, csavar stb. fejébe. A csavar fején körbeforgatva egy ceruza segítségével ezzel is tökéletes kört rajzolhatunk a kívánt távolságban.

Ezt azért alakítják ki, hogy a szalag felemelése nélkül is tökéletes jelölést hagyhassunk a kívánt pontban.

Sok mérőszalagon különféle pontokat vagy négyzeteket helyeznek el a gyártók, melyek általában az adott országban elfogadott szabványok szerint vannak elhelyezve, legtöbbször 30, 40 és 60 centiméteres távolságban, és ciklusosan ismétlődnek. Ez a profi szakemberek kényelme érdekében lett létrehozva.

Sokan hibának tartják a mérőszalagok végén található mozgó fejet, pedig szó sincs ilyenről. Szándékosan mozognak, méghozzá azért, hogy így kompenzálják a fej vastagságából adódó méreteltérést annak tükrében, hogy valaminek támasztva, vagy a mérőfejet felakasztva mérünk le valamit.