Sokunk számára a vonatozás annyira együtt jár a vonatkerekek ikonikus zakatolásával, hogy néha szinte már nyugtató hatással van az elménkre, és kissé szorongva érezzük magunkat, amikor egy megállás közben elcsendesedik ez a hipnotikus kattogás.
Nem minden országban van azonban ez a jellegzetes kattogás a vonatoknál: aki valaha is utazott már vonattal Európában, az észrevehette, hogy egyes európai országok (főként a déliek) vonatai teljes csendben suhannak.
De miért van az, hogy bizonyos országokban csendben suhannak a vonatok, míg nálunk, Magyarországon például elképzelhetetlen az ikonikus zakatoló kerékhang nélküli vonatozás?
A válasz a vasúti sínekben rejlik
Magyarországon a legtöbb vasútvonal szakaszosan készült. A vasúti pályák kisebb-nagyobb összeköttetésekből állnak, melyek között termikus rés található. Erre azért van szükség, hogy a sínek ne deformálódhassanak még a legnagyobb hőmérsékletváltozások közben sem, hiszen köztudott, hogy a nyári forróságban a vas kitágul, míg a hideg fagyban összeszűkül. Nincs ez másként a vasúti sínekkel sem, ezért szükség van közöttük bizonyos „térre”, ahol szabadon tágulhatnak és szűkülhetnek. Az ikonikus zakatoló hangot pedig értelemszerűen az okozza, amikor a kerekek áthaladnak a síncsatlakozások között lévő különbségeken és kopogó hangot hallatnak.
Folyamatos sínek
Egyes európai országokban az éghajlat jelentősen enyhébb, és mindenféle erősebb hőingadozástól mentes, ez pedig lehetővé teszi, hogy a mérnökök folyamatosan hegeszett pályákat készítsenek, melynek lényege, hogy a sínek között semmilyen fizikai értelemben vett szünet sincs, a gyakran 800 méter hosszú elemeket pedig hegesztéses technológiával rögzítik egymáshoz.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK