12 régészeti felfedezés, ami teljesen átírta az emberiség történelmét

Az agyaghadsereg ásatása teljesen új megvilágításba helyezte kínai császár uralkodását.

Az agyaghadsereg az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét védő agyagkatonák, lovak, kocsik és zenészek elnevezése. Senhszi tartományban, Hszian tartományi főváros központjától mintegy 30 kilométerre, Lintung kerületben található. A szobrokat helyi földművesek kútásás során fedezték fel 1974 márciusában, négy méteres mélységben. A figurák magassága 184-197 centiméter között változik, attól függően, hogy milyen szerepet töltöttek be a hadseregben, a legmagasabbak a tábornokok.

Az alakok között vannak katonák, parasztok, lovak, hivatalnokok, akrobaták, lány-szobrok, erőművészek és zenészek. A jelenlegi becslések szerint a 3 nagy egységre tagolódó árok- és gödörrendszerben körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas található – többségük még mindig a föld alatt van betemetve.

A Biblia legrégebbi darabjai.

A holt-tengeri tekercsek első darabjait 1947-ben egy beduin kecskepásztor találta meg a Kumráni-hegység egyik barlangjában. A későbbiekben – beduin sírrablók és hivatásos régészek egyaránt – további barlangokat fedeztek fel, összesen tizenegyet. A legelső tekercsek az 1-es barlangból kerültek elő. Legnagyobb jelentősége a 4-es barlangban talált Ézsaiás tekercsnek van, amely 7,34 méter hosszú és szerencsére egészen jó állapotban maradt ránk.

A leghosszabb tekercset (amely szintén jó állapotú) templomtekercsnek hívják. Az alapjául szolgáló borjúbőr kikészítéséhez a Holt-tenger vízét használták, tehát helyi eredetű. A többi tekercs kevésbé volt ilyen szerencsés. Összesen kb. 900 tekercs került elő. A tekercseket hosszúkás (60 cm magas) agyagkorsók őrizték, melyeket viasszal légmentesen lezártak, ez garantálta azt, hogy ilyen hosszú időn át fennmaradhattak.

Az időszámításunk előtti 6. században történt történelmi események részletes leírása.

A feliratok I. Dárajavaus perzsa király tizenkilenc győzelmét örökítik meg ékírással, óperzsa, újelámi és akkád nyelven (utóbbinak az újbabilóni dialektusában). A negyedik, arameus nyelvű változat teljesen elpusztult, de a többi három is erősen sérült. A felirat óperzsa szövege 414 sor, öt oszlopban. Az elámi verzió 270 sor, az akkád 112.

A felirat tizenöt méter magas, 25 méter széles és vagy 100 méter magas mészkőszirten áll, melyen Dareiosz király a feliratnak a sziklát simára csiszoltatta. A felirat az ókori Babilont Ekbatanával összekötő út mellett található. A felirat alatt I. Dareiosz király életnagyságú domborműve, kezében íjjal és más jelenetek láthatók.

Korábban ismeretlen, emberek és állatok által lakott vidék.

Az Olduvai-szurdok (vagy Olduvai-szakadék) egy meredek oldalú, helyenként 90 méter mély kanyon a kelet-afrikai Tanzánia északi részén, a Szerengeti-síkságtól keletre. A szurdok hossza kb. 45 km és része a Kelet-Afrikán végighúzódó árokrendszernek, a Nagy-hasadékvölgynek. A beszakadást azonban nem közvetlenül a tektonikus mozgások eredményezték, hanem egy nagy földrengés tárta fel.

A legnagyobb templom a világon.

Angkorvat (nyugaton: Angkor-Wat) a legjelentősebb templomegyüttes Angkorban, Kambodzsa északnyugati részén, 240 km-re Phnompentől, a Tonle Sap-tó közelében. II. Szurjavarman (a győzelem által védett) király uralkodása (1113–1150) alatt épült Ázsia legnagyobb vallási épületkomplexuma 50 000 munkás, 5000 szobrász és kőfaragó harminc évi munkájával.

Angkorvat a khmer kultúra, művészetek aranykorának minden kincsében bővelkedik. Ma is működő vallási központ, fontos szerepet tölt be mind a hinduk, mind a buddhisták körében. A templom Kambodzsa jelképévé vált – megjelenik a nemzeti zászlón és címeren, és ez az ország fő turistalátványossága.

Az ásatások, mint egy 46 különböző kulturális réteget tártak fel ezen a területen.

Az 1870-es években a német amatőr régész, Heinrich Schliemann kezdte feltárni a területet. Az ásatások során kiderült, hogy 9 város épült egymásra az idők során, valamint a későbbi kutatások fel is borították a Schliemann által felállított rendszerezést. Egyes régészek feltételezik, hogy Trója VII/a lehetett Homérosz Trójája. Bár ezt a nézetet nem minden szakember osztja, vannak olyan feltételezések, melyek szerint Trója VI-ot Wilušának is nevezték, amelyet hettita szövegek említenek.