Emlékszel a távoli Szent Ilona-szigetre (St. Helena) a történelemórákról ? Ez az a hely, ahová a britek küldték száműzetésébe Bonaparte Napóleont, aki aztán 1821-ben halt meg ezen az egyébként mesébe illő kis szigeten. A történelmi jelentőségén kívül azonban van még valami, ami híressé teszi ezt a szigetet – a Jákob létra.
Amikor megközelíted ezt a gyönyörű szigetet a tengeren, az első dolog, amit valószínűleg észreveszel, az egy hosszú és meredek lépcső, valószínűleg a legmeredekebb, amit életedben láttál.
A Jákob létra előtt itt egy cikkcakkos ösvény vezetett fel a dombra a völgy aljáról, amit aztán egy kötéllétra követett. Főleg katonák használták, akik ezen keresztül másztak le-föl a domb tetején lévő laktanyához. A domb emiatt a kötéllétra miatt kapta a „létradomb” nevet.
1820-ban síneket telepítettek a dombra, amiken keresztül kis kocsikon húzták fel az árukat és kellékeket, csigák segítségével. Ezután kezdték el építeni a lépcsőt a két sínpálya közé. A sínpálya 1871-ig üzemelt, és nagy segítség volt a nehéz áruk szállításában. Ettől függetlenül persze meg voltak a maga hiányosságai: a szerkezet gyakran meghibásodott, és a kötél gyakran elszakadt a nehéz szállítmányok miatt. 1871-ben végül leszerelték a sínpályás felvonókat, és csak a Jákob létrát tartották meg, amit mind a mai napig használnak.
Milyen érzés megmászni a Jákob létrát?
A lépcsőnek összesen 699 lépcsőfoka van, ami önmagában még nem is tűnik olyan soknak, ám a meredekségük miatt kétségkívül kegyetlen. A völgy fenekétől a tetején lévő erődig vezető közel 300 méteres lépcső fokainak emelkedése átlagosan 30 centiméter. A lépcső teteje 185 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Állítólag az egyik lépcsőfok megsemmisült, és eredetileg 700 lépcső volt. A helyiek persze kitalálták, hogyan tehetnék gyorsabbá és kockázatosabbá a lépcsőzést: lefelé egyszerűen a korlátba kapaszkodva csúsznak, ami így kissé olyan, mintha vidámparki játékon utaznának.
A Jákob-létra megmászása egyébként rendkívül megerőltető és nehezen teljesíthető, ezért azoknak, akiknek ez sikerül, a Szent Ilona Múzeum egy oklevéllel kedveskedik.
Azok, akik már megmászták ezt a lépcsőt, azt mondják, hogy a feljutás sokkal fárasztóbb, mint amilyennek látszik. Az embernek egy szinte függőleges lépcsőn kell felmásznia, és garantált, hogy másnap mozgatni sem fogja tudni majd a végtagjait. Ha azonban sikerül elérni a csúcsot, a kilátás kárpótolja a gyötrelmes lépcsőmászást.
Miért Jákob létrának hívják ezt a lépcsőt?
Erre a kérdésre a Biblia rejti a választ. Mózes első könyvének 28. fejezetében egyik éjszaka Jákob egy létráról álmodik, amivel elérte az eget, és Isten angyalai fel- le közlekedtek rajta. Mi is lehetne tehát tökéletesebb név ennek a hihetetlenül hosszú és meredek létrának, mint a „Jákob létra?”
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK