16 állatpár, amiket mindig összekevernek az emberek

A legtöbb varjúféle meglepően hasonló, a madarak komolyabb ismerete nélkül pedig majdhogynem lehetetlen őket megkülönböztetni. A hollók azonban szélesebbek a varjaknál, míg a vetési varjúnak például a csőrszerkezete eltérő. A csóka már egy jóval barátságosabb megjelenésű, rövid csőrű madár, ami rendszerint „fekete sapkát” visel a fején.

Ez nagyon trükkös, mivel az öszvér a szamár egyik saját faja, egészen pontosan a szamár és a ló kereszteződéséből származó hibrid állat. Az öszvérek elég mulatságosan néznek ki, hiszen bár megőrizték a lovak elegáns fejformáját, a fülüket mégis a szamaraktól örökölték.

A sasok hatalmas madarak, akik inkább a nagy nyílt területeken élnek, mint amilyenek a sziklás-hegyes terepek. A sólymok egy kicsit kisebbek és fürgébbek, a szűkebb területeken is képesek manőverezni. A falco madarak a legkisebbek és leggyorsabbak a három közül, illetve vizuálisan is eltérőek: nagyobb szemük és jóval rövidebb csőrük van.

Bár elsőre nagyon hasonlónak tűnnek, valójában könnyen azonosíthatjuk őket a fejszerkezetük alapján: a krokodiloknak hosszúkás, V alakú fejszerkezetük van, míg az aligátoroknak rövidebb, szélesebb, U alakú. Hasonlóan megkülönböztethetők a fogaik alapján: a krokodiloknak ugyanis mindig jól láthatók a fogaik, míg az aligátorok felső állkapcsa szélesebb, mint az alsó, ezért az ő fogaik nem láthatók zárt állkapocsnál.

Ez esetben nem két különböző állatot próbálunk megkülönböztetni, hanem ugyanannak az állatfajnak a téves megnevezésére szeretnénk inkább felhívni a figyelmet.

A teknősök hüllők, a békák pedig kétéltűek, és bár a hivatalos megnevezés szerint a teknősbéka téves kifejezés, a biológusoknak köszönhetjük, hogy elterjedt ez a téves kifejezés, mivel ezek a szavak hamarabb voltak meg a köznévi jelentésükben, mint a szaknyelviben. Egy szó mint száz, a helyes megnevezés a „teknős”, de senkinek sem kell a fejét venni, ha esetleg „teknősbékának” hívja ezeket az állatokat.

Annak ellenére, hogy különböző éghajlati övezetekben élnek – a méhészborz Afrikában, míg a rozsomák az északi erdőkben – mindkettő a menyétfélék családjába tartozik. A rozsomák nagyobb, hosszabb lábú állatok, akik jól észrevehető fülekkel és barna szőrzettel rendelkeznek. A méhészborzok apróbbak, lábaik kisebbek, testüket pedig fekete szőr borítja, amit a hátukon hordott „fehér köpeny” tesz igazán különlegessé.

Ha aranyos kis háziállatot akarsz, akkor jobban jársz, ha nyulat választasz. A lepusok bár nagyon hasonlóak, mégis sokkal nagyobbak és gyorsabbak, a füleik és lábaik pedig hosszabbak. A nyulak sokkal kisebbek, szőrösebbek és aranyosabbak. Az étrendjük is eltérő: míg a nyulak általában inkább zöldségeket vagy puha füvet esznek, a lepusok addig a fák kérgét és gallyait rágcsálja.

A sirályok leggyakrabban víz közelében élnek, legyen az akár egy tenger vagy nagyobb tavak, mivel előszeretettel búvárkodnak és halásznak, de az albatroszokkal ellentétben nem a hosszú távú repülés rajongói. Az albatroszok olyan madarak, akik szinte állandóan repülnek a tenger felett, és csak nagyon ritkán szállnak le. Még egyedi orrlyukaik is vannak, amik lehetővé teszik számukra a só eltávolítását a vízből és az elfogyasztott ételekből.