15+ ember, akik megtanulták, hogy az emberi kapzsiság határtalan

A takarékosság és a spórolás mindig is elengedhetetlen volt ahhoz, hogy valaki megfelelő anyagi környezetet biztosítson magának és családjának. Sajnos azonban mint minden téren, az emberek ebben is szeretnek átesni a túloldalára, melynek következtében az egyébként természetes spórolás olyan fukarkodássá és kapzsisággá alakul át, amit már mások sem néznek jó szemmel.

A Liked.hu-nál meglepve olvastuk a most következő emberek történeteit, akik az interneten keresztül osztották meg, hogy milyen szokatlan formában szembesültek az emberi kapzsiság határtalanságával.

• Étteremben ültünk, és épp kifizettük a számlát. Mindenki a saját részét fizette, én azonban borravalót is hagytam. Az egyik kollégám felvette a pénzt, hogy megszámolja, majd zsebre tette a borravalót. Amikor megkérdeztem, hogy mi volt ez, azt válaszolta: „Te már úgyis lemondták erről, az meg mindegy, hogy ki kapja meg. Nekem nagyobb szükségem van rá, mint a pincérnek.” © Grozomai / Pikabu
• Kisgyerekként imádtam a rokonokhoz járni falura. Természet, játék a szabadban, foci, imádtam. Mindig, amikor lementem hozzájuk, anyám mindig egy nagy zsák ételt küldött velem, húst, konzerveket, gyümölcsöket, stb. – hogy legyen mit ennem. Ennek ellenére, amikor a rokonoknál voltam, én mindig csak zabkását ettem, mindenféle hús nélkül. Soha nem is láttam azokat a dolgokat, amiket anyám leküldött velem. Amikor ezt elmondtam anyámnak, többé nem mentem hozzájuk. © Notwascott / VK
• Egy barátom és a felesége válnak. Kiderült, hogy az apósa és az anyósa 2 éve írja a számlát vezet a srácról, mióta a lányukkal él. Ez magába foglal minden költséget, amit a barátomra költöttek. Például egyszer grilleztek, azért 2 ezret kell fizetnie. A régi vízforralójukat nekik adták, azt is elszámolták. A barátom természetesen megdöbbent, amikor ezzel szembesítették, mivel eddig soha nem volt arról szó, hogy ezek pénzbe kerülnek. Ekkor az apósa elmondta neki, hogy persze, mert egy rokon számára ezek ingyenesek, idegeneknek viszont nem. Eleinte a barátom szomorú volt a válás miatt, de amikor ez az egész kiderült, örült, hogy viszonylag ilyen hamar elszakadhatott ettől a családtól. © HopeOpe / Pikabu

• Egy nyári napon, amikor körülbelül 13 éves voltam, apám nagy nehezen beleegyezett abba, hogy elvigyen látásvizsgálatra. Kiderült, hogy nagyon nagy szükségem lenne egy szemüvegre, bár apám szerint a szakember hülyeségeket beszélt. Apám kijelentette, hogy ő csak a vizsgálatra hozott el, a szemüveget nem fogja megcsináltatni. Ultimátumot adott: vagy születésnapi ajándék vagy szemüveg. Én a szemüveget választottam, mert nagyon szerettem volna látni, hogy mit ír a tanár a táblára. Egyébként a születésnapom karácsonyra esik, és alapból mindig egy ajándékot kaptam a két ünnepre. Az egész szemüveg történet vége az volt, hogy a következő ajándékomat csak 1,5 év múlva kaptam meg. Mivel addig nem kaptam szinte semmit, egész idő alatt magamat hibáztattam, hogy a szemüveget választottam. Megértem, hogy a szüleimnek nem volt mindig pénzük, hogy mindent megvegyenek nekem, amit szeretnék, de ebben a történetben különös kapzsiságot éreztem apám részéről. © neurvon / Reddit
• A szüleim 25 éven át elhalmoztak engem minden földi jóval – még egy 3 szobás lakást is vettek nekem. Volt egy barátom, akivel egy évig jártunk akkoriban. Neki is volt egy 3 szobás lakása, de jelzáloggal. Így felajánlott egy „remek ötletet” (természetesen csak szerinte volt az): adjuk el az én lakásomat, fizessük ki a jelzálogját, és költözzek hozzá, éljünk együtt. Persze házasságról vagy bármilyen hivatalos papírról, ami ezt alátámasztaná szó se lehetett. © Notwascott / VK
• Egyszer apám régi osztálytársa a városba érkezett üzleti útra. Megkereste apámat a lakcímén. Egy bőrönddel érkezett, néhány almával és egy kenyérrel. Leültek beszélgetni, majd mivel már esteledett, felkínálták neki, hogy aludjon nálunk az éjszaka. Nos, ez az üzleti út végül egy hónapig tarott, és a férfi az egyértelmű célzások ellenére sem volt hajlandó kiköltözni. Persze fizetni semmit sem fizetett az elfogyasztott ételekért vagy a rezsiért. Mai napig kísért, hogy milyen borzalmas élmény volt találkozni egy ilyen emberrel. © Magnapota / Facebook