A világ otthonainak 16 sajátossága, amik mögött váratlan magyarázat rejlik

A 20. század elején nem volt még mikrohullámú sütő, így az emberek ilyen, a radiátorokban kialakított tárolórészekben melegítették fel az ételeiket. Persze az ételek nem lettek olyan forrók, mint ha most készültek volna, de fogyasztásra alkalmassá tették a sokszor szabadban, fagyasztva tárolt élelmiszereket.

A Szovjetunióban a 60-as években épült házaknál roppant népszerű volt az ún. „hruscsov hűtőszekrény” kialakítása. A házak vastag falai lehetővé tették, hogy az építészek egy speciális tárolót alakítsanak ki a falban, ahol a hideg évszakban az emberek könnyedén tárolni tudták a romlandó élelmiszereket vagy épp a házi befőttjeiket.

Ha jártál már Firenzében, akkor nagy valószínűséggel neked is feltűnt már, hogy a régi házak homlokzatán apró kapu-szerű ajtók találhatók. Ezeket le buche da vino-nak, vagyis borlyukaknak nevezik. A XVI. században népszerűvé vált kis ajtó általában közvetlen összeköttetésben volt a ház borospincéjével, az emberek pedig ezeken keresztül kínálták eladásra a boraikat az utcán sétáló embereknek, akik így sokkal olcsóbban juthattak hozzá az italokhoz, mintha a piacon vagy épp kocsmákban vásárolták volna meg azokat.

Az Egyesült Királyság történelmi épületein gyakran találkozhatunk látszólag bebetonozott vagy szimplán kihagyott ablakokkal. Mint mindenre, erre is létezik logikus magyarázat. Természetesen nem az építészek próbáltak így spórolni az ablakokkal, hanem egy 17. században hatályon lévő törvény volt érte a felelős. Ennek értelmében az Egyesült Királyságban élő emberek ugyanis adót fizettek az otthonaikon található ablakok száma után. Mivel nem mindenki tudta kifizetni ezt a pénzt, ezért sokan egyszerűen kivették és bebetonozták azokat az ablakokat, amiknek az adóját már nem lettek volna képesek kifizetni.

Stockholm óvárosában gyakran találkozhatunk ezzel a főnixmadarat ábrázoló jelképpel, mely a 18. században vált népszerűvé. Ekkor ugyanis időről-időre hatalmas tüzek pusztítottak a svéd fővárosban, melyek után a leégett épületeket a svédek újraépítették, melyek így főnix madárhoz hasonlóan feltámadtak a hamvaikból.

A németek nagyon előrelátó emberek, ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint a borospincék ajtaján (de néha a házak bejárati ajtajain is) kialakított ívelt kulcslyukak. A németek már régen sem vetették meg az alkoholt, ami számtalan problémát okozott, mivelhogy az italtól bódultan olykor egyszerűen nem voltak képesek beletalálni a kulcsukkal az ajtók záraiba. Ennek kiküszöbölése érdekében a kovácsok ívelt zárakat kezdtek el gyártani, hogy az ittas németek is könnyedén használhassák az ajtajaikat.

Bár ez a képen látható németországi Wiesbadenben található csatornanyílás leginkább talán a Csillagok háborúja Ezeréves sólyom nevezetű űrhajójára emlékeztet, valójában a Salzbachkanal nevezetű turistaútvonal bejárata. A csatornarendszer egykoron kizárólag az épületek csatornáinak összekötésére szolgált, ám ma már kirándulásokat szerveznek ide a turistáknak.

A Vadnyugaton minden valamirevaló szalon ajtaja helyett csapóajtó volt felszerelve, nem véletlenül. Ez a kifelé és befelé is könnyedén nyíló ajtó ugyanis nem csak megkönnyítette a részeg emberek be és kijárását, de praktikus is volt, mivel rajta keresztül kiszűrődő fények miatt az emberek már távolról is tudták, hogy nyitva van-e az adott vendéglátó egység vagy sem.