Amikor Ronald Reagan amerikai elnök itt járt, azt mondta: „Ez egy csoda, ami az egész emberiségé”. Ez a hely olyan történelmi jelentőségű, hogy kötelező állomásként szerepel a külföldi államfők Kínában tett látogatásának programjában. Akinek esetleg még nem lenne világos, az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyéről beszélünk, amihez fogható nincs még egy világon.
A Liked.hu-nál most erre a nem mindennapi helyre kalauzolunk benneteket, hogy bemutassuk, hogyan és miért készült el a világ legnagyobb, állig felfegyverzett, ám élettelen hadserege.
Csin Si Huang-ti sírhelye a kínai Hszian városában található, és nem is annyira a sírhely, mintsem az azt körülvevő hadsereg az, ami minden szempontból példátlannak számít a világ uralkodóinak történelmében.
Az első kínai császár sírhelyének feltárásakor több mint 8100, állig felfegyverkezett agyagszobrot tártak fel.
I.e. 246-ban, a trónra lépése után Kína későbbi egyesítője, Csin Si Huang-ti megkezdte a leendő sírhelyének építését.
Az építkezés megkezdésekor a császár még csak 13 éves volt. Az agyaghadseregnek akkorának kellett lennie, hogy a túlvilágra kerülése után a császár ott is folytathassa majd a hódító hadjáratait.
Kína egész területéről több mint 700 ezer munkás vett részt az építkezésen, és a sírhely, illetve az azt körülvevő sereg építése és feltöltése így is 38 évig tartott. A túlvilági hadsereget harci sorrendben állították fel a kriptáknál. Vannak gyalogosok, lovasok, sőt még háborús szekerek is.
A régészek megállapították, hogy az agyag harcosokat Kína különböző régióiban készítették. A körülbelül 200 kilogrammos lovakkal már némileg bonyolultabb volt a helyzet, a súlyuk ugyanis megnehezítette volna a szállítást, ezért ezeket közvetlenül a sírnál rakták össze.
Mindegyik harcos szobra egyedi, egyik sem ismétlődik kétszer. Az arcvonások, a magasság, a testarányok egyformán eltérő minden szobor esetén. Az egyetlen közös a szobrokban, hogy égetés után az agyagot egy speciális mázzal fedték le, hogy könnyen festhetővé váljon.
A katonák harci felszerelése rendkívül részletes, az utolsó gomb is gondosan megformált. A harcosokat páncélba öltözve és különféle fegyverekkel készítették. Vannak kardok, dárdák, tőrök, számszeríjak és sima íjak is.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
Néhány szobor idővel szétesett, ezek helyreállításán külön régészcsoport dolgozik. Az agyaghadsereget egyébként “nemrég” fedezték csak fel. 1974-ben helyi gazdák épp kutat próbáltak fúrni, amikor beléjük botlottak.
A hadsereg egy részét ezután felszínre emelték és egy különleges múzeumba szállították. Az agyagszobrok mellett 1980-ban két teljes méretű bronzszekeret is felfedeztek. Mindegyiket négy ló hajtja, a hámot pedig arany és drágakövek díszítik. Ez egy igazi műalkotás.
Az ásatások a mai napig tartanak, és a harmadik, hosszú szakasz már folyamatban is van. Sok munka van velük, hiszen ezek az agyagkatonák csaknem kétezer éve pihennek a föld alatt.
Szintén a sírban megtalálták egyébként zenészek, akrobaták, lovászok és lovastrénerek szobrait is. A császár alaposan felkészült a túlvilágra.
Az agyaghadsereg az UNESCO világörökségi listáján is helyet kapott. Csin Si Huang-ti császár egyébként arról volt még híres, hogy összekötötte egymással a kínai nagy fal korábban elkészült elemeit.
Van egy tudományos feltételezés arról, miszerint minden egyes szobor a különféle tartományok rangos helyi tisztjeiről és nemeseiről készült, azok arcát és testarányát felhasználva, hogy a császár a legjobb embereit vihesse magával a túlvilágra.
Szerinted sikerült neki?
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK