A japán emberek életének 15 jellemzője, ami meghaladja az átlagos európai emberek gondolkodását

Ezt a vasúti megállóhelyet például úgy alakították ki, hogy az emberek csak leszálljanak itt a vonatról és gyönyörködhessenek a természetben, mivel a peron maga nem vezet sehova.

Míg nyugaton az esztétikát inkább filozófiai fogalomként kezelik, addig Japánban a mindennapi élet szerves részének tekintik. A japán esztétika fontos elemei között szerepel az ember és a természet kapcsolata, valamint az élet átgondolt megközelítésének hangsúlyozása.

Japánban meglehetősen gyakoriak az erőteljes földrengések, ám a természeti katasztrófák miatt sem üti fel a fejét a fosztogatás az országban. Sőt, a japánok valójában azt se tudják, hogy mit jelent ez, még szavuk sincsen rá. Ez becsülendő, hiszen jól mutatja, hogy a japán társadalom egy olyan rendszert épített fel nemzedékről-nemzedékre, ami szélsőséges körülmények között is képes fenntartani a rendet.

Japánban 4 különböző szintre oszlik az udvariasság: köznapi, tisztelettudó, udvarias és nagyon udvarias. Különböző szabályaik vannak rá, hogy mikor-melyiket kell használni. Fiatalkorban nyilván a tisztelettudó viselkedés az elvárt az idősekkel szemben, néha pedig még a testvérek között is megfigyelhető.

További érdekesség egyébként, hogy Japánban szinte minden beszélgetés az „elnézést” szóval kezdődik, mivel a beszélgetést indító személy előre is bocsánatot kér, hogy rabolja a másik fél idejét.

Japán egy jellegzetes kultúrájú ország. A közelmúltig szinte egyáltalán nem voltak külföldi munkavállalók az országban, mivel a külföldi munkavállalók minimálbére meghaladta a japán átlagbért. Most sem sokat változott a helyzet, az országban történő munkavállalás inkább csak a magasan képzett szakemberek számára vonzó, ám nekik is munkavízumhoz kötött: vizsgázniuk kell a japán nyelvből és bizonyítaniuk kell a szakterületükhöz való hozzáértésüket.

A japán emberek közt dívó örökbefogadás – a makoeshi – egészen a 13. századig nyúlik vissza. A japán társadalomban rendkívül fontos szerepet játszik a család, a családokban pedig nagyon fontos szerepet játszanak a fiú gyermekek, mivel általában ők viszik tovább a családi vállalkozást, vagy ők gondoskodnak a családról, ha az édesapa elhuny.

De mi történik akkor, ha egy családnak nincs gyermeke vagy csak lánygyermek született? Ennek érdekében alkalmazzák a makoeshit, vagyis hogy egy felnőtt korú férfi gyermeket örökbe fogadva bővíthessék a családjukat és vigyék tovább a vállalkozást. A Suzuki autógyártó cég vezetője, Oszamu Suzuki például a negyedik örökbefogadott utódja a vállalatnak.

A japánkertek gyökerei egész a 8. századig nyúlnak vissza. Mivel a földterület nagyon értékes erőforrás a japán lakosok számára, ezért megpróbálják kihasználni annak minden szabad centiméterét. Sőt, a japánok számára fontos az is, hogy minden összhangban álljon a természettel, ezért a kerteket nemcsak virágokkal, de például színes pontyokkal, teknősökkel, valamint sziklakertekkel is berendezik. Az ilyen japánkertek a természet tökéletes világát szimbolizálják.

Az átlag japánok meglehetősen állatbarátok, épp ezért sok olyan kávézó található például az országban, ahol a vendégek macskák, kutyák és madarak társaságában kávézhatnak. Az ország északi részén található Hokkaidó szigetén pedig rendkívül szokatlan állatokkal is találkozhatunk: apró repülőmókusokkal, „síró nyulakkal”, és vörös macskamedvékkel. Vannak egyébként vörös rókák, mókusok és sok más különleges állat is, ami hozzájárul japán páratlan állatvilágához.

A japán Disneyland az első olyan Disney-park, amit Amerikán kívül építettek. A kaliforniai park mintájára hozták létre, ám méreteivel jócskán meghaladja azt, ezért a világ legszebb Disneylandjének tartják. Mellette közvetlenül egy szintén hatalmas DisneySea vízipark található. Ez a legnagyobb szórakoztatópark a világon.