20+ titok, amit a reptéri alkalmazottak sosem osztanak meg egy átlagos utassal

Repülés közben bepillantást nyerhetünk a biztonsági szolgálatok kőkemény munkájába, a rakodómunkások véget nem érő feladataiba, és úgy általában a reptereknek abba a különleges, ámde roppant bonyolult világába, mely látszólag óramű pontossággal működik, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, az igazán érdekes dolgok ugyanis ott zajlanak, ahová egy átlagos utas sosem nyerhet betekintést.

Mi, a Liked.hu-nál nagyon szeretjük a repülés és a repterek izgalmát, ezért összegyűjtöttünk néhány olyan érdekességet a repterekről, melyek valószínűleg még a legnagyobb utazókat is meglepetésként fogják majd érni.

Biztonság

A hőkamerák lehetővé teszik, hogy közvetlenül a becsekkolás közben azonosíthassák az emberek testhőmérsékletét.

• A hőszkennerek segítségével ellenőrzik a testhőmérsékletet, hogy ne engedjenek beteg utasokat a fedélzetre. Különösen az influenza kitörés idején szokták alkalmazni ezt a módszert. A készülék 10 méterről képes meghatározni egy ember testhőmérsékletét 0,1 °C-os pontossággal.
• Egyes repülőtereken profi szakemberek dolgoznak, akiknek az a feladatuk, hogy kamerákon keresztül figyeljék az utasok gesztusait, arckifejezéseit, testbeszédét és viselkedését, hogy ez alapján ki lehessen szűrni a potenciálisan veszélyes utasokat.
• A reptéri szkennerek teljesen biztonságosak. Míg a kórházi röntgengépek körülbelül 600 mikrosievert sugárzást állítanak elő, addig a modern reptéri ellenőrzésekhez használ szkennerek nem haladják meg a 0,5 mikrosievertet.
• A reptéri csarnokokban készült videofelvételeket egy számítógépes program dolgozza fel, mely képes felmérni a pszicho-érzelmi állapotot, és az embereket színek szerint osztályozza. A zöld utasok biztonságosak, a vörös színnel jelzett utasokat azonban jelzi, hogy meg kell állítani további átvizsgálásra.
• A reptéri ellenőrzésekkor használt műanyag tálcák a legszennyezettebb tárgyak a repülőtereken. A tudósok a belőlük vett mintákban 10 különféle légúti vírust azonosítottak, köztük az A-influenza vírust és több mint 100 patogén mikroorganizmust.
• A reptéri biztonságiak számára a leginkább gyanús ruházati cikkek a bevarrt zsebű ruhák vagy a túl hosszú szoknyák és ruhák.
• Azokat az utasokat, akiknek furcsa frizurájuk vagy túl gondosan fonott hajuk van, nagy valószínűséggel szintén kiszedik személyes átvizsgálásra, mivel a hajukban akár fegyvereket is rejthetnek.

Jobban tesszük, ha válaszolunk a biztonsági szolgálat munkatársai által feltett „hová repülsz?”, „mire vársz?”, és ,,mi az utazás célja?” jellegű kérdésekre.

• Ha egy biztonsági munkatárs megkérdezi tőlünk, hogy az említett kérdések valamelyikét, az sosem véletlen. Ilyenkor fokozottan figyelik a gyanús viselkedést, és részletesen elemzik, hogy az utas milyen választ ad a kérdésre.
• Ha nem akarunk problémát a biztonságiakkal, akkor jobban tesszük, ha kerüljük a hajtűket, valamint a nagy fém karkötőket és nyakláncokat.
• Ha egy bizonyos terméket a reptér alkalmazottai elkoboznak, akkor az adott tárgyat legtöbb esetben sosem kaphatjuk vissza. A lefoglalt tárgyak egy részét megsemmisítik, néha aukciókon árverezik el.
• A hibák elkerülése érdekében a reptéri biztonsági személyzet általában 30 percenként változtatja a pozícióját, hogy senki ne foglalkozzon például túl sok ideig a szkenneléssel. Így elkerülhetők a monoton munka okozta figyelmetlenségek.
• A biztonsági szolgálat munkatársai titkos kódszavakat használnak, hogy az utazók számára ne lehessen egyértelmű, miről is beszélnek pontosan.

• A poggyász és kézipoggyász ellenőrzése röntgengép segítségével történik, ami egyébként nem képes felismerni az alufóliába csomagolt tárgyakat. Ez ugyanis blokkolja a röntgenfelvételeket, és csak egy sötét folt jelenik meg helyettük a képernyőn. Ez persze csak annyit jelent, hogy nagy valószínűséggel kinyittatják velünk a táskánkat, hogy leellenőrizzék az adott tárgyat.
• A repülőtereken dolgozó kutyák nagyon különlegesek, mivel extra nehéz szolgálati körülményekhez lettek szoktatva: hatalmas tömeg, állandó zaj és rengeteg különféle szag. Az ilyen kutyák nemcsak illegális anyagokat keresnek, de nagy mennyiségű bankjegyet, és állati tetemeket is, melyeket esetleg az emberek megpróbálnak átcsempészni magukkal.
• Amikor a kutya kiszimatol valamit, a filmekkel ellentétben nem kezd el hangosan ugatni, hanem finom testbeszéddel jelzi a biztonsági szolgálat munkatársai számára, hogy valaki nincs rendben, akik ezután megteszik a szükséges intézkedéseket.
• Az ilyen reptéri kutyák feladata olyan fontos, hogy komplett fajtákat tenyésztettek ki erre a célra: a „Sulimov” nevű kutyafajtát például az Aeroflot légitársaság tenyésztője hozta létre.

Poggyász

• Amíg a váróteremben pihenünk, a poggyászunk nagy sebességű futószalagon suhan, ahol olyan automatikus rendszerek osztályozzák és vizsgálják, amelyhez nem is kell külön személyzet. A nagy repülőtereken az ilyen futószalagok hossz a 3 km-t is elérheti.
• Az utasok évente nagyjából 125 ezer bőröndöt veszítenek el világszerte, ennek leggyakoribb oka, hogy túl későn érkeznek a reptérre. A futószalagos túra és a biztonsági ellenőrzés ugyanis nagyjából fél órát vesz igénybe, és ezért nem ritka, hogy a bőröndök végül nem jutnak el időben a repülőgépekhez.
• A reptéri rakodók sokszor dobálják, rugdossák és leejtik a poggyászokat, ezért sose tartsunk bennük törékeny értékeket. Az ilyesmit inkább vigyük fel magunkkal a gépre a kézipoggyászunkban.

Vezérlőszoba

• A vezérlőtoronyban zajlik a legösszetettebb munka a reptéren. A repülők le- és felszállását irányító dolgozók munkája olyan stresszes és kimerítő, hogy külön csapat figyeli őket munka közben, akik ellenőrzik a munkaterhelési szintjüket.
• Annak ellenére, hogy a legmodernebb rendszerek segítik a légi irányítókat, minden irányító magasan képzett meteorológus is egyben. Ha a számítógépes rendszer ugyanis összeomlik, akkor képesnek kell lenniük manuális széljelző segítségével meghatározni például a szél irányát és sebességét.
• A diszpécsereket speciális beszédre tanítják, hogy a rádión történő kommunikálás esetén a beszédük minél világosabb és érthetőbb legyen.
• A diszpécsereknek 2 óránként kötelező pihenőt kell tartaniuk. Ilyenkor általában 20 percet pihennek. A kikapcsolódásukat speciális kanapékkal felszerelt szoba, és tévé biztosítja. Itt kávézhatnak, telefonálhatnak, sétálhatnak vagy épp olvashatnak.