20 repülőgépjárat, amit az emberek nem tudnának elfelejteni még akkor sem, ha törlődne a memóriájuk

    Amikor idegen emberek egy olyan szűk, zárt térben találják magukat, ahonnan nem lehet csak úgy kisétálni, akkor többé-kevésbé borítékolhatjuk, hogy sosem fog eseménytelenül zajlani az együttlét. A repülőgépek fedélzete márpedig éppen ilyen, a felhők fölötti magasságnak köszönhetően pedig még akciódúsabb történetek is képesek kialakulni.

    HIRDETÉS

    A Liked.hu-nál most olyan internetezőket gyűjtöttünk össze, akik a közösségi oldalakon keresztül mesélték el, hogy milyen volt az életük legemlékezetesebb repülőútja, amit máig sem tudtak elfelejteni.

    Követés
    Twitter Profil
    @Liked.hu

    Egyszer Athénból repültem haza Moszkvába. Ültem a repülőn, a fülledt levegő elviselhetetlen volt, ezért a mellettem ülő nagypapa odahívta a légiutas-kísérőt és teljes komolysággal megkérdezte: „Nem tudná kinyitni esetleg az egyik ablakot?”

    Látni kellett volna az utaskísérő szemeit.

    • Transzatlanti járat volt, éjjel 3 óra. A kabinban sötét volt, mindenki aludt, csend volt. Én filmet néztem a táblagépemen, miközben a feleségem az ablaknál aludt. Megrázkódott kicsit a gép, úgyhogy a feleségem felébredt, és a koromsötétben körülnézett, majd felém fordult és őszinte felháborodással megkérdezte: “Miért álltunk meg?!” © TeslaCat / Pikabu
    • Ételmérgezést kaptam, úgyhogy a 8 órás repülőút alatt körülbelül 10 percenként jártam a WC-re. A WC közelében ülők persze mindent hallottak. Ez biztos, mivel én is végig hallottam, ahogy rólam beszélnek. Minden alkalommal, amikor kijöttem a fülkéből, próbáltam bocsánatkérő szemekkel  rájuk nézni. Szörnyű volt ide-oda rohangálni azon a folyosón. © bebero1190 / Reddit
    • A férjemmel utaztam, ő aludt én olvastam. Leszálláshoz készülődtünk, ezért elkezdtem bökdösni, hogy felébredjen, de nem kelt. Erősebben lökdöstem, piszkáltam az orrát, semmi reakció. Már ütögettem és az arcát csíptem, de semmi. A mellette ülő nő is teljesen lefehéredett, az utasok mindenhonnan minket néztek. Próbáltam nyomni az utaskísérő gombot, de mivel épp leszálltunk, ezért senki sem jött. Csomó volt a torkomban, teljes rémületemben kezdtem kiabálni, hogy “Segítség!”, amikor a gazember férjem kinyitotta a szemét, és elkezdett hisztizni nekem, amiért felébresztettem. © Hearded / VK

    HIRDETÉS
    HIRDETÉS
    HIRDETÉS

    Követés
    Twitter Profil
    @Liked.hu

    Ma délelőtt történt velem: megkértem az egyik férfit a repülőn, hogy segítsen levenni a bőröndömet, erre a pasi felesége hisztériázni kezdett, hogy le tudom venni magamtól, majd ütni kezdte a férfi kezét, és ragaszkodott hozzá, hogy tegye vissza a bőröndömet a poggyásztartóba.

    NOOORMÁLIS?

    • Egyszer Kubába repültem. Egy nő ült mellettem, aki szemmel láthatóan félt a repüléstől. Turbulenciába kerültünk. A pánikba esett nő megkérdezte a stewardesst, hogy minden rendben van-e, de olyan választ kapott, ami nemhogy nem nyugtatta meg, de kicsit még engem is megijesztett. Az utaskísérő csak ennyit mondott neki: ,,A Bermuda-háromszög felett repülünk.”
    • A gépen ültünk már, de még 10 perc volt az indulásig. Egy 8 év körüli lány ült mögöttem, és éreztem, hogy már akkor, a reptéren állva rugdosni kezdte az ülésemet. Elnyomtam magamban a bunkó énem, és udvariasan megkértem, hogy ezt fejezze be. Az édesanyja továbbította a gondolatot a lánynak:
      – Szívem, ne rugdosd a széket, mert zavarod az embereket.
      – Ne … rugdossam?
      – Igen, kicsim. Fejezd be, kérlek.
      – De … de, akkor hogyan fog felszállni a repülő?!
      Ezután a rugdosás helyett az kezdett el idegesíteni, ahogy az anyjának mondja, hogy le fog zuhanni a repülő, ha nem tudja rugdosni az ülésem. © anihori / Pikabu
    • Repülés közben egy lövöldözős játékkal játszottam. Abban a pillanatban, amikor a játék azt mondta: “A bomba aktiválva”, a fejhallgatóm kicsúszott a foglalatból és minden utas hallotta ezt a mondatot. © Peter_R_de_Vries / Reddit

    HIRDETÉS
    HIRDETÉS
    HIRDETÉS

    Követés
    Twitter Profil
    @Liked.hu

    Épp a kifutópálya felé gurultunk a géppel, amikor a kapitány bejelentkezett:

    – Készen állunk a felszállásra. Úgy értesültem, hogy 56 gyermek is van velünk a fedélzeten, úgyhogy lenne egy kérdésem: Készen álltok, gyerekek?

    – Igeeen!

    – Nem hallom…

    – IGEEEEEEEEN!!!

    – Akkor felszállás.

    Fantasztikus élmény volt.

    • 2010-et írtunk, 20 éves voltam. A barátommal Amerikába repültünk. 9 óra volt az út, a stewardess pedig odajött hozzánk, hogy egy táskában különféle dolgokat, példul takarót és fejhallgatót adjon nekünk. A kezemmel éreztem, hogy valamilyen papír is volt a zsákban. A szívem dobogni kezdett. Elmondtam a barátomnak, és közösen megnéztük: több ezer kenyai shilling volt a zsákban. Órákon át kényelmetlenül éreztük magunkat, azt gondolva, hogy most egy millió dolláros csempészésbe csöppentünk. Aztán az USA-ban valahogy átjutottunk az ellenőrzésen és amikor félreálltunk, utánajártunk, kiderült, hogy ez csak kb. 30 dollár. © Overheard / VK

    A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK