16 gyermeki kérdés, amire sokszor még a tanult felnőttek sem tudják a választ

    Gyermekkorban az ember számtalan kérdést intéz a szüleihez/tanáraihoz, melyek közül néhányra sosem kap választ, ugyanis a megkérdezett személyek sem képesek pontos magyarázattal szolgálni a feltett kérdésekre.

    HIRDETÉS

    Miért kék az ég? Miért világít a macskák szeme a kamerában? Az alábbi listán most ilyen és ehhez hasonló izgalmas kérdésre segítünk egyszer s mindenkorra választ találni.

      1. 1 Miért szoktunk nyújtózni ébredés után?

        Míg az ébresztőóra a tudatunkat rázza fel az álomból, addig a nyújtózkodás testünknek, alvó izmainknak üzeni, hogy ideje felkelni. Bővebben: alvás közben az izmok is pihennek, regenerálódnak (ezért is fontos a testépítőknek egy-egy edzés között a kellő mennyiségű pihenésre is gondot fordítani), ám reggelre a mozgás hiánya miatt merevek lesznek. Ezen segít a nyújtózás, meg persze azon is, hogy újra felpörögjön a vérkeringésünk és ismét felgyorsuljon a szívverésünk, éjszaka ugyanis az egész szervezet takarékon van.

      2. 2 Miért repülnek a rovarok a fény felé?

        wikipedia

        Az evolúció során ezek az éjszakai állatok úgy fejlődtek, hogy a természetes fényforrások, például a Hold és a csillagok alapján tájékozódjanak. A rovarok mozgás közben igyekeznek ezekhez a relatív fényforrásokhoz igazodni. Mivel a Hold távol van, az élőlényeknek könnyű dolguk van. A közelebbi fények ugyanakkor már komoly problémát okozhatnak. Ahogy a rovar elhalad a forrás mellett, a fény szöge pillanatok alatt megváltozik, így irányt kell váltania. Az állat végül körbe-körbe kezd el repkedni a lámpa körül.

        HIRDETÉS
        HIRDETÉS
        HIRDETÉS
      3. 3 Miért pont 365 napból áll egy év?

        Valójában 365,256 napból áll egy év, (ennyi ideig tart amíg a Föld megtesz egy teljes kört a Nap körül) de mivel nem tarthatunk negyed napot, ezért ezeket a negyed napokat összeadjuk és 4 évente ezért tartunk szökőévet.

      4. 4 Miért közlekednek a kiskacsák szűk bolyban?

        wikipedia

        A válasz meglehetősen egyszerű: a kacsák ugyanis gyakran a víztől távol építik meg fészküket, melyhez ugyebár el kell jutni. Ha egy kiskacsa elveszik útközben, akkor az halálra van ítélve, ezért a madarak kénytelenek szorosan követni egymást, hogy biztonságosan elérjék az anyjuk által mutatott helyet. Ezt a jelenséget nevezzük egyébként „libasornak” is.

      5. 5 Miért nem születünk zöld vagy kék hajjal?!

        A haj természetes pigmentje a melanin – ami az eumelanin (fekete vagy barna) és a pheomelanin (szőke vagy vörös) arányától függ. Az emberi haj végső színe ennek a két anyagnak az arányától függően áll össze, és a kérdésre válaszolva: azért nem lehet kék vagy zöld hajú egy ember, mivel ezekből a színekből nem lehet kék vagy zöld színt kikeverni.

        HIRDETÉS
        HIRDETÉS
        HIRDETÉS
      6. 6 Miért nem látunk soha galambfiókákat az utcákon?

        wikipedia

        A kérdés maga rendkívül érdekes, hiszen olykor még kacsafiókákkal is nagyobb eséllyel találkozik az ember a belvárosban, mint galambfiókával, pedig a galambok aztán tényleg mindenhol ott vannak. A válasz azonban mégis egyszerű, a galambfiókák ugyanis nem hagyják el a fészküket felnőtt korukig, így amikor kirepülnek a fészekből már lehetetlen megkülönböztetni őket a felnőtt galamboktól, ezért tűnik minden galamb ,,egyidősnek”.

      7. 7 Miért nem fagynak szét a fák télen?

        Egy fa súlyának közel felét a benne található víz adja. Ennek okán pedig jogosan merül fel a kérdés, hogy egy önmagát melegíteni képtelen „élőlény” hogy nem fagy szét a hideg téli napokon? A válasz a fák szövetében keresendő, amik a tél közeledtével elkezdenek cukrot feloldani, melynek eredményeképpen sikerül átvészelniük a sokszor súlyos mínuszokkal járó téli napokat.

        Ha egy fa szöveteiben nem keletkezik elegendő cukor, akkor a sejtek elfagynak és kikristályosodnak, melynek eredményeképpen a fa elhal.

      8. 8 Miért olyan a pörölycápa feje, amilyen?!

        A pörölycápák olyan rájafélékkel táplálkoznak, melyek farkában mérgező tüskék találhatók. A cápák persze nem a méregtől félnek, hiszen a cápák veleszületett adottsága, hogy immunisak a neurotoxin alapú mérgekre, de a szemüket így is könnyen elveszíthetik, ha nem vigyáznak, ami egy ilyen ragadozó esetében biztos halállal jár. Épp ezért idővel az evolúció módosította a pörölycápák látásszerveinek elhelyezkedését úgy, hogy a ráják tüskéi ne okozhassanak (vagy legalábbis kisebb eséllyel) károsodást.

        A pörölycápa jellegzetes feje egyébként a zsákmány felkutatásában is nagy segítséget jelent, mivel „mozgásdetektorként” működik. Rendkívül érzékeny, minden mozgást érzékel.

    A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK