-
-
1 ,,A macskám halálra rémisztett, de kiderült, hogy csak belefeküdt egy chupa-chups nyalókába.”
-
2 ,,Kivittem a szemetet és megijedtem. Kiderült, hogy a szomszédok csak kidobtak egy dobozt, amin egy baba fej volt.”
-
3 ,,Kicsit megijedtem.”
-
4 ,,Ma lementem édesapámhoz, falura, és az egyik háznál ezt láttam a kertben. Kicsit megijedtem.”
-
5 Amikor mókamesterekkel élsz együtt.
-
6 ,,A szüleim házában épp felújítást végeznek, ezért meglátogattam őket, de az előszobába lépve ez a “kutya” rémített halálra.”
-
7 ,,Sötétben értem haza és nem akartam villanyt kapcsolni, de akkor megláttam ezt a “szörnyet” és felsikítottam.”
-
Az állatokhoz hasonlóan az emberek agya is úgy lett berendezve, hogy ösztönösen féljen bizonyos dolgoktól. Ez nagyon praktikus tulajdonság volt akkoriban, amikor még vademberekként éltünk a szabadban, de manapság, amikor jóval kevesebb dolog jelent ránk veszélyt a mindennapi életünkben, az agyunk általában téves riasztást küld.
Pontosan így jártak cikkünk hősei is, akiknek egy pillanat is elég volt ahhoz, hogy halálra rémüljenek, és mint kiderült, hiába, mert néhány másodperccel később már megkönnyebbülve nevettek az egészen.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK