10 véletlen esemény, ami az egész emberiség történelmére nagy hatással volt

A helyszín az Amerika és Mexikó határán fekvő Tijuana városka, az időpont pedig 1924. július 4-e. A legenda szerint ekkor történt, hogy a helyi étterem-tulajdonosnak, Caesar Cardini-nak hirtelen kellett összedobnia valamit az amerikai nemzeti ünnep (függetlenség napja) okán tartandó utcabálra. A mester – jobb híján – a raktárban lévő maradékokhoz nyúlt, és mint kiderült jól tette, ugyanis létrehozta az első ,,Caesar salátát”, mely azóta is milliók és milliók kedvence, szerte a világon.

Az amerikai hadsereg sosem ódzkodott az atombomba-kísérletektől, ez köztudott. 1954-ben azonban kissé ,,túltolták” a dolgot, és a Bikini-atoll (korallzátonyokból felépített sziget) területen végrehajtott kísérlet során fatális hibát követtek el. Az eredetileg 6 megatonnásra tervezett atombomba kísérlet ugyanis túlnőtt magán, és a legóvatosabb becslések szerint is legalább 2,5-ször nagyobb (de inkább háromszor), körülbelül 15 megatonnás volt a robbanás.

Mint utólag kiderült, az óriási robbanás okozója az atombombához adott lítium-7 izotóp volt, mely (nem várt módon) többszörösére emelte annak erejét. A kísérlet során tengeri élőlények ezrei repültek a magasba, és a források szerint olyan hatalmas méretű volt a robbanás, hogy maguk a tudósok is megijedtek attól, amit létrehoztak.

A sugárzás több száz kilométerre is érezhető volt, ami csak azért volt probléma, mert a környező szigeteken élő embereket senki nem tájékoztatta a problémáról, így voltak olyan szigetek, ahol a gyerekek több napig (amíg megérkezett a segítség) a sugárzó hamuban játszottak a szabadban. Nem meglepő módon természetesen, a Bikini-atollt képző korallzátony is megsemmisült a kísérlet során.

1521. pünkösd vasárnapján Loyolai Szent Ignác súlyosan megsebesült, amikor a francia tüzérség Navarrában tűz alá vette Pamplona citadelláját. Mivel hosszabb ideig ágyban kellett feküdnie, ezért az unalom elkerülése végett olvasnivalót kért magának, ám csak a ,,Jézus élete” volt kéznél egy kartauzi szerzőtől, illetve a ,,Szentek élete” című legendárium.

A sebesült először kedvtelenül lapozgatta a könyveket, majd egyre inkább elragadta őt a dolog és a művek hatása alá került. Ez a véletlen egybeesés vezette őt egészen odáig, hogy végül megalapította a jezsuita rendet, illetve boldoggá és szentté is avatták őt a későbbiekben.

A ma már mindenki számára megfizethető ital nagyon sokáig csak a leggazdagabbak itala volt. Dom Perignon francia szerzetes az 1600-as évek végén állított elő először – véletlenül – borból pezsgőt.

A legenda szerint Pérignon atya – aki huszonkilenc éves korában lett az apátság pincemestere – karácsony közeledtével meg akarván lepni újborral rendtársait, felnyitott egy új, még erjedetlen cukrot tartalmazó borral megtöltött palackot, ami sokadmagával szüret óta hevert a pince mélyén, s belekóstolt, nem vall-e szégyent vele. Ahogy nyelte a gyöngyöző bort, csodát érzett és látott, s akkor hangzott el az a nevezetes mondat:

„A csillagokat iszom.”

A világtörténelem egyik legnagyobb aranyláza, a kaliforniai aranyláz egy teljesen ártatlan szituációból indult, 1848. január 24-én. Ekkor történt ugyanis, hogy egy colomai fűrészmalomban rejtélyes, furcsa sárga köveket hozott felszínre a malomkerék. Mint később kiderült, ezek színtiszta aranyak voltak, így a felfedezés hírére rövid idő alatt, több mint 300 ezer ember utazott Kaliforniába a gyors meggazdagodás reményében.

Ez a váratlan felfedezés nem csak az emberek számára, de a környező térség számára is nagy változást jelentett, az eleinte csak pár sátorból álló falucskában ugyanis előbb házak, majd közutak épültek, végül pedig virágzó nagyvárossá, később metropolisszá nőtte ki magát. Ez a város nem más, mint San Francisco.