Miért nem kopognak a vonatkerekek egyes európai országokban?

    Sokunk számára a vonatozás annyira együtt jár a vonatkerekek ikonikus zakatolásával, hogy néha szinte már nyugtató hatással van az elménkre, és kissé szorongva érezzük magunkat, amikor egy megállás közben elcsendesedik ez a hipnotikus kattogás.

    HIRDETÉS

    Nem minden országban van azonban ez a jellegzetes kattogás a vonatoknál: aki valaha is utazott már vonattal Európában, az észrevehette, hogy egyes európai országok (főként a déliek) vonatai teljes csendben suhannak.

    De miért van az, hogy bizonyos országokban csendben suhannak a vonatok, míg nálunk, Magyarországon például elképzelhetetlen az ikonikus zakatoló kerékhang nélküli vonatozás?

    A válasz a vasúti sínekben rejlik

    Magyarországon a legtöbb vasútvonal szakaszosan készült. A vasúti pályák kisebb-nagyobb összeköttetésekből állnak, melyek között termikus rés található. Erre azért van szükség, hogy a sínek ne deformálódhassanak még a legnagyobb hőmérsékletváltozások közben sem, hiszen köztudott, hogy a nyári forróságban a vas kitágul, míg a hideg fagyban összeszűkül. Nincs ez másként a vasúti sínekkel sem, ezért szükség van közöttük bizonyos „térre”, ahol szabadon tágulhatnak és szűkülhetnek. Az ikonikus zakatoló hangot pedig értelemszerűen az okozza, amikor a kerekek áthaladnak a síncsatlakozások között lévő különbségeken és kopogó hangot hallatnak.

    HIRDETÉS
    HIRDETÉS
    HIRDETÉS

    Vonatsín csatlakozás

    Folyamatos sínek

    Egyes európai országokban az éghajlat jelentősen enyhébb, és mindenféle erősebb hőingadozástól mentes, ez pedig lehetővé teszi, hogy a mérnökök folyamatosan hegeszett pályákat készítsenek, melynek lényege, hogy a sínek között semmilyen fizikai értelemben vett szünet sincs, a gyakran 800 méter hosszú elemeket pedig hegesztéses technológiával rögzítik egymáshoz.

    Csatlakozásmentes vonatsín

    A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK