13 klassz tény, ami 180 fokban változtatja meg a világról alkotott képünket

A tűznek nincs árnyéka, mivel maga is egy fényforrás. Ezért, ha egy fal mellé tesszük az égő gyufát és hátulról megvilágítjuk egy zseblámpával, az árnyéka úgy néz ki, mintha nem is lenne meggyújtva a gyufa.

A homokfúvott üveg érdes felületére eső fény szétszóródik, ezért zavarossá válik. A sokkal simább felületű ragasztószalag azonban eltünteti ezt a különbséget, és a fény nem szóródik szét, hanem átmegy az üvegen, ezzel magát a homályos üveget is átlátszóvá téve.

Biztosan ti is láttatok már olyan üdítőt, aminek a megszokottól eltérő kupakja volt, bár a címkéje és minden más megegyezett. A gyártók ezzel hívják fel a figyelmet a nád- vagy cukorrépából készült “kóser” változatokra, miközben a klasszikus italokat általában magas fruktóztartalmú kukoricasziruppal készítik.

A gyűrődések jobb tapadást tesznek lehetővé a nedves körülmények között, mivel a nedves tárgyakat sokkal könnyebb megfogni az egyenetlen ujjakkal. Maguk a ráncok egyébként a bőr alatti erek beszűkölésének következtében jönnek létre.

Próbáld ki nyugodtan – keress rá a Google-ben a “241543903” számra és rengeteg képet fogsz látni olyan emberekről, akik a fagyasztóba vagy hűtőbe dugják a fejüket. Az első ilyen egyedi számmal ellátott fotót egy David Horwitz nevű művész posztolta a közösségi oldalára, majd hamarosan nemzetközi flashmob lett belőle. A szám egyébként teljesen random: a művész a hűtőjében talált egyik babatápszer vonalkódjáról olvasta le és mellékelte a bejegyzéséhez.

Egy ősi legenda szerint, amikor Buddha sétálni ment és meditálni kezdett, észre sem vette, hogy a nap már felkelt és elkezdte sütni a fejét, ezért a csigák úgy döntöttek, hogy megvédik őt a melegtől és felmásztak a fejére. Míg a nedves csigák bőre hűtötték Buddha fejét, a perzselő napsugarak kiszárították és elpusztították a csigákat. Ezeket a csigákat mártíroknak tekintik, akik segítették Buddhát a megvilágosodás felé vezető úton.

Botanikai szempontból a “bogyós” kifejezést olyan gyümölcsökre és zöldségekre alkalmazzuk, amiket vékony héj és lédús hús alkot, a belsejében pedig magok találhatók. Ilyen például a szőlő, a paradicsom, az uborka, a banán, a padlizsán, sőt még a chilipaprika is. A málna és az eper azonban úgynevezett hamis bogyós gyümölcs, mivel a magjaik nem belül, hanem a héjukon kívül helyezkednek el.