12 tény, ami bizonyítja, hogy az azték civilizáció jelentősen megelőzte a korát

    Az azték civilizáció az egyik legnagyobb és legerősebb volt Amerikában. Esetükben korántsem egy apró etnikai csoportról beszélünk, hanem hatalmas társadalomról, mely csodálatos műemlékekkel teli birodalmat épített ki, és amely a mai országokhoz hasonlóan nagyon sokrétű, összetett kormányzati rendszerrel bíró társadalmat épített ki magának. Kétségtelen, hogy az azték kultúra jelentősen megelőzte a korát, még az akkori európaiakat is lekörözte.

    HIRDETÉS

    A Liked.hu-nál ma meghívunk téged egy utazásra térben és időben: lépj be velünk Tenocstitlan varázslatos városába, és ismerd meg, hogyan és miként éltek az azték emberek.

    12 Megengedett volt náluk a társadalmi rétegek közti átjárás.

    Társadalmon belüli mozgás
    © Tutankamón / Concorde Home Entertainment and co-producer© Apocalypto / Icon Productions and co-producers

    Az azték társadalom három nagy társadalmi csoportra oszlott: voltak a pipiltinek, akik bár nem a leghatalmasabbak, de a legkiváltságosabb osztályt alkották; a macehualtinok, ők voltak a város „közönséges” népe, egyfajta plebs; és a tlātlācohtinok, vagyis a legszegényebb társadalmi csoport tagjai, mely főként bűnözőkből, hadifoglyokból vagy olyan emberekből áll, akik az adósságaik miatt kerültek rabszolgasorsba.

    Érdekes módon, míg más társadalmakban az emberek gazdagnak vagy szegénynek születtek, és ez sok esetben ez egy életen át így maradt, addig az azték kultúrában mindenki fel tudott emelkedni vagy lecsúszni a ranglétrán. Úgy gondolták, hogy mindennek és mindenkinek megvan a maga helye az univerzumban, és mindenkinek erkölcsi kötelessége megtalálni a sajátját.

    11 Világossá tették, hogy melyik társadalmi osztályhoz tartozol.

    Férfiak és nők

    Az aztékok szigorú protokollt követtek a ruházat, a frizura és a kiegészítők tekintetében. Ezek közvetlenül a társadalomban betöltött státuszukhoz vagy szerepükhöz kapcsolódtak. A parasztok maxtlatlnak nevezett ágyékkötőt viseltek , míg a nemesek, papok és magas rangú harcosok a tilmát is viselhették, ami egy téglalap alakú, többféleképpen hordott takaró. Csak a magasabb társadalmi osztályok viseltek cipőt.

    A parasztasszonyok cueitl néven ismert négyszögletes takarót tekertek a derekuk köré. Ezután kötéllel vagy övvel rögzítették, hogy szoknyát készítsenek belőle. Otthonaikban nem takarták el a melleiket, de amikor kimentek, huipilnek nevezett kombinét viseltek. A nemesek voltak az egyetlenek, akiknek megvolt a kiváltsága a quechquemitl viselésére. Ez egy poncsószerű ruhadarab volt, amely elöl és hátul háromszög alakban fedte le a testet.

    HIRDETÉS
    HIRDETÉS
    HIRDETÉS

    10 A férfiaknak és a nőknek is rengeteg különböző frizurája volt.

    Azték haj
    © Malintzin, la historia de un enigma / Claro Video and co-producers© Frontera Verde / Dynamo and co-producers© Apocalypto / Icon Productions and co-producers

    Férfiak és nők egyaránt nagy figyelmet fordítottak hajukra, és ékszerekkel, szalagokkal vagy kidolgozott fejdíszekkel díszítették. A férfiak többnyire frufrut és vállig érő hajat viseltek, míg a harcosok hajukat lófarokban hordták vagy leborotválták, hosszú tincseket hagyva magas lófarokban, vagy befonva és különböző módon díszítve.

    A nőknek általában hosszú és bő hajuk volt, de különleges alkalmakkor befonták. A harcosok nőtársait azonban könnyen meg lehetett különböztetni a többiektől, mivel rövidebb hajuk volt.

    9 Nagyon sajátos szépségápolási rutinjaik voltak.

    Azték szépség
    ©  
    Simon Burchell / Wikimedia Commons 
    ©  
    CC BY-SA 3.0

    Bár a ma ismert tükröket csak jóval később találták fel, az aztékok már rendelkeztek hasonló eszközzel a saját maguk tükrözésére. Fényes fekete kőből készült, melyet obszidiánnak neveztek. A férfiaknak nem voltak nagy szépségrituáléi, de státuszuktól függően kiegészítőkkel vagy ékszerekkel díszítették testüket.

    A nők ezzel szemben gyakran megváltoztatták a bőrük vagy hajuk színét, és természetesen sminkelték magukat. A legelterjedtebb gyakorlat az volt, hogy a bőrüket sárga agyaggal fedték be, hogy így világosítsák a bőrtónusukat. A xihuiquilitl nevű növényt is használták a haj kékre vagy lilára festéséhez.

    HIRDETÉS
    HIRDETÉS
    HIRDETÉS

    8 A személyes és nyilvános higiénia nagyon fontos volt.

    Azték higiénia
    © María Antonieta (Marie Antoinette) / Columbia Pictures and co-producers© Mauhcatiliztli (Miedo) / Cinema Maquina and co-producers

    A város utcáit naponta felsöpörték, és az aztékok komplex hulladékelhelyezési rendszereket is létrehoztak. A cél az volt, hogy a lehető legkevésbé szennyezzék környezetüket, különösen a vizet. Az aztékok naponta fürödtek, és természetes termékeket használtak, például szappant, bőrradírokat, parfümöket és dezodorokat.

    A személyes higiéniájuk rendkívül fejlett volt. Gondoskodtak a szájhigiéniájukról is . A mai rágógumihoz hasonló terméket használtak fogaik tisztítására és a leheletük felfrissítésére.

    7 Ők voltak az előfutárai annak, amit ma szaunának nevezünk.

    Azték szauna
    ©  
    Jorge Antonio Leoni de León / Wikipedia Commons 
    ©  
    CC BY-SA 4.0 
    ©  
    AlejandroLinaresGarcia / Wikimedia Commons 
    ©  
    CC BY-SA 3.0

    temazcales azték nyelven „verejtékházat” jelent. Ezek olyan épületek voltak, amelyeket forró köves gőzfürdőkként használtak, és rendkívül hasonlóak voltak ahhoz, amit mi szaunának nevezünk. Az ilyen típusú fürdők a személyes higiénia napi rutinjának részét képezték.

    A tisztaság megőrzése mellett gyógyászati ​​haszna is volt, hiszen gyógynövényekkel kombinálva különféle betegségek kezelésére is használták. Ugyanakkor vallási célja is volt: úgy gondolták, hogy a gőz olyan, mint egy isteni lehelet, amely megtisztítja a fizikai és a lelki testet egyaránt.

    A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK